Vasútállomás

Balatonszemes vasútállomás jelenleg is álló felvételi épülete Neÿ Ákos DSA igazgató és Hegyeshalmi Lajos miniszteri tanácsos, fürdőegyesületi elnök közreműködésével épült fel 1927-ben.

A múltban azonban már többször átépítették a felvételi épületet, az első épületről ma már csak archív képeslapok tanúskodnak. A Duna-Száva-Adria Vasút eredetileg 1897-ben egy egyszerűbb kivitelű földszintes épületet emelt, amelyet később az utasok kiszolgálására váróhelyiségekkel bővített. A Balaton-part turisztikai felfutását követően a két világháború közötti időszakban a déli parti állomások új, egyedi kialakítású épületeket kaptak. Neÿ Ákos DSA igazgató vezetésével a vidéki kúriákat és olasz villákat idéző állomások épültek például Balatonvilágos, Balatonföldvár,  Balatonszárszó, Balatonboglár, Alsóbélatelep, Máriafürdő vasútállomáson is. Ebbe a sorba illeszkedik az 1927-ben elkészült balatonszemesi állomás is, amely neobarokk jegyeket mutat. Felépítéséhez Hegyeshalmi Lajos miniszteri tanácsos és MÁV elnökhelyettes, egyben fürdőegyesületi elnök aktív szervezőmunkája is hozzájárult. Az állomás épület mellett az ország első hegesztett hídszerkezeteként egy felüljárót is elhelyeztek, amely a fürdőegyesületi tagok anyagi hozzájárulásával valósult meg. 

Az állomás újabb fejlesztési üteme 1967 után indult el az új gazdasági mechanizmus balatoni fejlesztési tervéhez igazodva. A korábban már itt bemutatott felüljárót elbontották, helyére korszerű aluljárót építettek, amely kényelmesebb, igaz kevésbé látványos átjutást eredményezett. Az aluljáró kialakításával egyidőben elkészült a felvételi épület kibővítése, amely a kor utazási színvonalához és nagyobb utasforgalmához igazodva nagyobb kapacitású vizesblokkot, csomagfeladót és vendéglátóhelyet is tartalmazott. A hatvanas évek végén a vasút még nem volt villamosítva, ezért a kilencvenes évek elején szükséges volt a felsővezeték tartó oszlop utólagos beépítése a fedett utasváró térbe. Az épület kialakítása kissé ránehezedik a régi törékeny neobarokk állomásépületre, ugyanakkor egy jó használható, az eső és a napsütés ellen is védett fedett váróteret hozott létre, amely ma is a település központi elemeként működik. Az épület visszafogott kialakítása, a park felé eltűnő hosszanti tömegelrendezése és terméskő falazata ma már építészetileg is értékes megoldásnak tekinthető. 

Az elmúlt időszakban a kultikus szórakozóhellyé váló Resti épp ezt a modern építészeti karaktert fedezte fel és hozott létre benne kedvelt szórakozóhelyet. Sajnos a Restit mára bezárták, pedig aláírásgyűjtés is indult a megmentésére. Az elmúlt években sokakat foglalkoztatott, hogyan alakul az állomáson üzemelő Resti sorsa. A bezárásával az egyik legkedveltebb találkozóhely veszett el. Ráadásul az állomás állapota az utóbbi években jelentősen leromlott és a felújítását tervezik. A beavatkozással azonban a modern épületszárnyat elbontanák, miközben kisebb átalakításokkal takarékosabb és értékőrzőbb lenne felújítani. A régi épülethez való kapcsolódása pedig kisebb átalakításokkal korrigálható lenne. Ugyanakkor természetes kőanyagú falazatai, a település tengelyében kialakított fedett várótere és a hozzá kapcsolódó Resti ma is értéket jelentenek. A meglévő épület újrahasznosítása pedig a jövőbe mutató üzenet is lenne.

A déli part vasútállomásairól és a közösségi újrhasznosítás lehetőségeiről:

https://www.epiteszforum.hu/elbontjak-a-restit-balatonszemesen–kozossegi-ujrahasznositas-es-a-deli-part-vasutallomasainak-rekonstrukcioi

Archív képek

Az emléktábla

Az emléktáblát Mantuano Eszter, Csupász Szabolcs és Viniczai Csenge tervezte.