A helyi rendezési terv 2008-ban módosul. 2007-ben az önkormányzattól a Fürdőegyesület tájékoztatást kapott a tervezett változtatásokról, melyekről az Egyesület szakértői – egyben helyi ingatlantulajdonosok – az alábbi véleményt mondták.
Balatonszemes településszerkezeti tervének módosítása, szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat módosítása (2007. december)
1. 201 hrsz. OTP Ingatlan Zrt. (OTP, VITUKI)
A jelentősen megnövekedő beépíthetőség komoly többlet hasznot hoz a befektetőnek, viszont a közlekedési terhelést és parkolási gondokat okozhat a hajókikötő körül. A partszakasz 10 méteres sávjának közparkká válása és megnyitása viszont örömteli és előnyös a település számára.
2. 694, 695/1 hrsz. SCD Ingatlan Zrt. (Vadvirág kemping)
A módosítással az önkormányzat önként lemond a 25-30 méteres parti sáv közterületként való átalakításáról, parti kerékpárút és gyalogút létesítéséről, amit érdemes lenne megfontolni. Ha végleg lemond, akkor viszont anyagi ellentételezést, vagy egyéb közcélú fejlesztést lehetne kieszközölni a község javára.
3. 188/1 hrsz. SCD Ingatlan Zrt. (Lídó kemping)
A terület szabályozási tervének módosítása a beépítési magasságot növeli (8 m-re, ami kb. 2 emelet + tetőtér) A tervezett övezetmódosítások a telkek beépíthetőségét alapvetően megnövelik. A település jellegét ez nagymértékben nem befolyásolja, így a helyi üdülőközösség érdekeit sem sérti. Mivel azonban módosítások a jelentős többlethasznot hoznak a tulajdonosoknak, az önkormányzat kezdeményezheti ennek a haszonnak a megosztását olymódon, hogy azt visszaforgatja a közterületek fejlesztésére. Ez annál is inkább indokolt, mivel a jövőbeni beruházások jelentős forgalomnövekedést okozhatnak, így az infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen lesz. Különös tekintettel a megfelelő mennyiségű gépkocsi parkolók létesítésére, amire az OTÉK amúgy is kötelezni fogja a befektetőket, tulajdonosokat.
Amennyiben övezetmódosítást kezdeményeznek a tulajdonosok, amelyek alapjai lehetnek egy ilyen léptékű területfejlesztésnek célszerű településfejlesztési szerződést kötni a beruházások megkezdése előtt, amelyben a felek például lefektethetik a milyen ellenszolgáltatást nyújt a településnek a befektető a nagyobb építési lehetőség fejében.
4. 768, 751 hrsz. utak a Bajcsy Zsilinszky- (nem Landler Jenő-) és Bánk bán utcák között
A terep adottságai , a 7-es főút forgalma, valamint a vasúti átkelés hiánya miatt nem indokolt az utak kiépítése, viszont a gyalogos közlekedők illetve lépcsők mindkét területen (768 hrsz. telken is) szükségesek lennének.
5. 207 hrsz. telek
Az övezet módosítása nem jelent olyan változást, ami észrevételt tenne szükségessé.
Budapest, 2008. január 27
A TSzT, SzT és a HÉSz módosításával kapcsolatban közlekedési szempontból az alábbi észrevételeket teszem:
Az elfogadott HÉSz-ben sajnos az van, amit 2005-ben már véleményeztem. Akkor küldtem egy közlekedési fejezetet, de abból semmit nem látok viszont. Továbbra is úgy látom, hogy a közlekedési fejezet kaotikus és hibás.
A 19.§(5) bekezdés törlésével egyetértek. Miért volt ez ott?
A § száma hiányzik. Hol vannak a parkolási előírások?
Az OTÉK 42.§(7) szerinti megfogalmazás a fásításra vonatkozóan:
A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.
A mozgáskorlátozottakra vonatkozó jó.
A 20.§(12) javasolt szövege felesleges, mert egy út forgalmi rendje nem szabályozási kérdés. Forgalomtechnikai előírásokat nem érdemes a HÉSz-be tenni, mert azt rugalmasabban kell kezelni. Az ilyen kérdéseket az útépítési engedélyezési eljárás során kell forgalmi vizsgálat alapján eldönteni.
A (13) bekezdés megfelel az OTÉK-nak.
Az Sz-1 tervlappal kapcsolatban megjegyzem, hogy azon a 7. sz. főút védőtávolsága (100 m) nem szerepel.
Felmerül még a kérdés, hogy a beépítésre szánt hrsz.: 201 teleknek van-e közlekedési kapcsolata? Az OTÉK 33.§ szerint: “Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelíthetősége biztosítható.” Jelen esetben a vele határos hrsz. 200 a nyugati moló. Ez magánút? Vagy a szomszédos 202 telekkel egyben kezelik?
Mindkét mólót közhasználat elől el nem zárható területként jelöli. Akkor a keleti mólót nem szabad lezárni.
——————————————————————————————————————-
A Balatonszemesi szabályzatok módosításáról az alábbiakat tudom mondani:
- A Kikötőnél, a lebontott OTP épület telkét átsorolnák KI-1 övezetből a Vt-6 jelű újonnan létesített övezetbe. Ez a számszerű értékekben annyi változást jelent, hogy a megengedhető építménymagasság 7,5 méter helyett 8,0 méter lesz. Az új besorolású “Vt” (Településközpont vegyes) övezetre vonatkozó előírás az, hogy csak olyan funkciójú épület építhető, mely “alapvetően nincs zavaró hatással a lakó funkcióra”, Ez az előírás újonnan lép be ezzel a telekkel kapcsolatban.
- Vadvirág kemping Balaton felőli oldalán eddig (legalább is elképzelés szinten) tervbe volt véve egy 25-30 méter széles Zkk (Zöldterület – közkert) funkciójú, mindenki számára nyitott parti sétány. Ezt a parti sétányt persze az Önkormányzatnak valamikor meg kellene vásárolnia, ha ott valóban közterületet szeretne. Most erről lemond az új tervezet, meghagyja a vízpartot a Vadvirágnak, ami lépés természetesen lényegesen növeli a Vadvirág értékét, a tulajdonosok vagyonát.
- A Lidó kemping KI-2 (Különleges idegenforgalmi 2) területből KI-4-be sorolása az építménymagasságot 4,5-ről 8,0 méterre emeli, a beépítési sűsűséget 10%-ról 30%-ra emeli, a zöldterületi minimumot 70%-ról 50%-ra csökkenti. A “különleges” jelző azt jelenti, hogy bármi építhető, ami különleges. A lakó és üdülőkörnyezet védelmére a K jelű övezet esetében országos előírás nincsen, mint a Vt jelű (fent már ismertetett) övezet esetében. Helyi védelmi előírás lehetséges, de Balatonszemesen sincsen. Ez a lépés szintén lényegesen növeli a Lidó kemping területének értékét, növeli a tulajdonosok vagyonát. Egy “KI” jelű övezet környezetében lévő lakó és üdülő ingatlan értéke nyílvánvalóan kisebb, mint egy távolabb lévőé. A “KI” övezeti besorolás megtartása nem változtat a jelenlegi helyzeten, de a nagyobb beépíthetőség nyílván a nagyobb zavarással jár, ami a környékbeli ingatlanok értékcsökkenésével jár.
- Két kis 16 méter széles utca megnyitásáról mond le a terv a Landler Jenő és az Arany János utca között. Ezáltal ezeknek a telkeknek a tulajdonosai értékesíthető, beépíthető üdülőtelekhez jutnak. (Nem tudom most kié ez a két telek.) Véleményem szerint forgalmi jelentősége ezeknek az utcáknak nem lenne, ha a Bánk Bán utca rendesen ki lenne építve. A kis utcák megtartásával hamarabb ki lehetne jutni a jó minőségű régi 7-es útra, a Landler Jenő utcára. Kérdés, hogy valaha valaki megkérte-e ehhez a Közlekedési Felügyelet hozzájárulását? Mert a 7-es út az országos főúthálózat része (még akkor is ha az autópálya már megépült) és nem szeretik a túl sűrű forgalomveszélyes becsatlakozásokat.